Robert Kiyosaki vs. Takács Ottó: A hibákról

Kiyosaki Takács Ottó ellen. Miért természetellenes Kiyosaki elmélete a hibákról? Mi a helyes válasz?

Kiyosaki a könyveiben, többek között a Cashflow négyszög-ben is hangsúlyozza, hogy hibázás fontos lépés ahhoz, hogy tapasztalatokat szerezzünk.

Úgy tanultunk megjárni és biciklizni, hogy hibákat követtünk el. Azok az emberek, akiket a hibáktól való félelmük visszatart a cselekvéstől, mentálisan értelmesek lehetnek ugyan, de érzelmileg és fizikailag biztosan sérültek.

Egészen odáig is elmegy, hogy a hibázást egyenesen szükségesnek tekinti. Bennem az az érzés alakult ki, hogy a hibázás már-már dicsőség. Én vallom azt, hogy élettapasztalattal jár a bölcsesség. A nagy bölcsességhez több tapasztalatot kell szereznünk. Ha nem akarod megvárni öregkorodat, akkor sokat és gyorsan kell hibáznod. Egyértelmű, hogy Kiyosaki is ezt az elvet vallja. Komoly veszélyeket hordoz magában, ha ezt követjük. Dicsőségé válik a bukás. Természetesnek tekintjük. Belekezdünk valamibe és nem sikerül. Belekezdünk valami másba is és az sem sikerül. Majd egy harmadikba és negyedikbe. Tudjuk, hogy a sikertelenség természetes, sőt szükséges. Vigasztalod magad, hogy jól van ez így, hiszen Kiyosaki ezt mondja.

Ezzel szemben ott van a természetes evolúciós érvelés. Az evolúció nem azt jutalmazza, aki elbukik, hanem azt, aki sikeres. A természet azt emeli kis, aki sikeres. Aki nem belebukik az éhen hal vagy megeszik a farkasok.

A tanulással töltött időszak már elmúlt. Manapság rengeteg tudás áll a rendelkezésünkre, hogy mások sikertapasztalataiból tanuljunk. Rengeteg könyv van, ami összeszedte a sikeres élethez szükséges tennivalókat. Kedvenceim Brian Tracy (Maximális teljesítmény) és Stephen Covey (A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása). Ha nem tetszik a könyv, akkor fogj egy DVD-t vagy egy audiobook-ot (Brian Tracy: A teljesítmény lélektana). Ha specializált ismeret kell, arra is találsz megoldásokat (lásd Időforrás).

Persze ez sem tökéletes. Ahhoz, hogy más ember hibáiból tanulj, kell egy nagy adag alázat. Alázat ahhoz, hogy elhidd a Te életeden is lehet változtatni mások sikerelveivel. Alázat ahhoz, hogy elfogadd mások tanácsát. De kell hozzá kitartás is! Kitartás, hogy azokat a dolgokat is megtedd, amik elsőre teljesen őrültségnek hangzanak. Kitartást, hogy szokássá tedd és tapasztald jótékony hatásait. Talán a legkomolyabb hiányosság ebben az elméletben az, hogy a mások hibája nem olyan fájdalmas, mint a sajátunk. Ha nem fáj eléggé, akkor nem vésődik be olyan mélyen, hogy igazán tanuljunk belőle. Hiába mondod egy gyereknek, hogy forró a tűzhely, akkor is életében egyszer bele fog nyúlni a tűzbe, mert nem hiszi el annyira a szülői intelmet, mint a saját tapasztalatát.

De várjunk csak! Kiyosaki is pontosan ezt mondja:

Sajnos az iskolában azt tanították, nem szabad hibázni. Tanult, értelmes emberek millióit bénítja meg a hibák elkövetésétől való félelem. Az egyik legfontosabb tanári tapasztalatom, hogy az igazi tanulás szellemi, érzelmi és fizikai folyamat egyszerre. Ezért mindig jobb tenni, mint tétlenkedni, mint passzivitásba burkolózni. Ha cselekszünk és hibázunk, legalább megtanulunk valamit mentálisan, érzelmileg és/vagy fizikailag. Aki mindig a helyes választ keresi, gyakran az “analízis-paralízis” nevű betegségbe esik, mely kór, úgy tűnik, számos művelt embert megtámadott. Egy szó, mint száz, csak hibák által tanulhatunk.

Akkor most mi a fene van itt?

Az van, hogy nincs ellentmondás. Kiyosaki is sikerre trenírozza tanulóit (mindenkit, aki könyveit olvassa). Az evolúcióban is benne van a bukás lehetősége. Ha nem próbálkozol változtatni, akkor nem adaptálódsz a környezethez és elpusztulsz, azaz elbuksz. Szinergia van.

A szinergia minden esetben több tényezőből tevődik össze. Ám hajlamosak vagyunk az egyik tényezőt kiemelni és az alapján élni. A szinergiában lévő egyensúly nélkül nem tudod megérteni és megélni a sikereket. ha csak a felére figyelsz, akkor el fogsz bukni (erre példa a Titok c. könyv meglepő sikere, hiszen ha a könyvet követed, akkor nagy valószínűséggel ugyan olyan szerencsétlen és sikertelen maradsz, mint előtte! - Erről még fogok írni). Többekkel beszélgettem Kiyosaki könyveiről (sajnos kevesebben olvassák, mint kellene) és majd mindenkiben benne maradt a hibázás szükségességének koncepciója.

De nem a teljes kép. A teljes kép itt van kiemelve!

2011-07-29 15:51:35 Stefan
Szükség van a hibákra. A Szükség van a hibákra. A sajátunkra és másokéra egyaránt. A hiba/bukás ha "csak azért is" energiákat szabadít fel belőlünk és növeli az elszántságunkat, akaraterőnket, céltudatosságunkat - akkor hatékonyabban KÜZDÜNK majd a jövőben. Szerintem ez a hibák hozománya. A hibán/bukáson a civilizált ember életében NEM lehet az evolúciós értelemben vett bukást (kiszelektálódást) érteni ami a gének továbbörökítésének sikertelensége és/vagy fizikai megsemmisülés.
2012-01-03 15:14:07 Anonymous
Én a Kiyosaki jelenséget egy Én a Kiyosaki jelenséget egy nagyon jól összerakott marketinggépezetnek tartom. Virágzik is a hülyeség, és csak az orbitális baromságokat látom benne, ha leveszem a rózsaszín mázat róla. Kiyosaki könyveit és mondanivalóját többen kritizálják azért, mert anekdotákra és mesékre koncentrál és kevés konkrét tanácsot ad, szerintem meg egyenesen drillezi bele az ember agyába a mondókáját, mert van olyan momentum, amit könyveiben többször leír. A guru azzal érvel, hogy művei inkább „motiváló eszközök”, melyek a pénzről gondolkodásra késztetik az olvasókat, mint lépésről lépésre vezető kalauzok a meggazdagodáshoz. Például soha nem beszél arról, hogy honnan lopjuk az első „eszközeinket”, amiből táplálkozunk, amit bérbe adunk, forgatunk stb. Emellett kiemeli ő, hogy a könyveit az olvasó számára "érdekesnek" szánja, ez pedig kizárja a túl sok technikai részlet beemelését, így számomra bóvli kategória, olyan esti lefekvés előtti olvasmány. Kevesen tudják, hogy az ABC tévécsatorna 20/20 című műsorában 2006-ban Kiyosakit megbízták, hogy három vállalkozónak adjon tanácsot, hogyan szerezzenek pénzt. A három szereplő fejenként 1000 dollárt kapott, és húsz napjuk volt rá, hogy a lehető legtöbb haszonra tegyenek szert vele. Az első vállalkozó 24 százalékkal növelte tőkéjét, a második 54 százalékkal, (utóbbi a teljes összeget jótékonysági célra ajánlotta fel), a harmadik pedig az egészet elvesztette, mert olyan gépet rendelt belőle, amit nem tudtak húsz napon belül leszállítani. A szereplők szerint Kiyosaki soha nem adott konkrét tanácsot. "Csak annyit tesz, hogy felnyitja a szemedet a lehetőségre. Nem mondja el, hogyan kell azt kihasználnod." Kiyosaki válasza az volt, a kudarcnak fontos szerepe van a tanulásban. A műsor végén a narrátor megkérdezte: Van olyan, akinek tényleg tizennyolc könyvet kell elolvasnia a kudarc megtanulásához? Szóval, maradjunk annyiban, hogy ő is a tipikus féligazságok mestere, semmi több, ezért nem fog a kapni soha közgazdasági Nobel-díjat.
Sep 14, 2010
comments powered by Disqus

Links

Cool

RSS