Kirúgni gyengéden

Egyik kollégám mesélte nekem, hogy nagy álma lenne végre kirúgni valakit (kicsi a csapat és nincs is kirúgásra szükség). Úgy érzi, hogy ettől eljutna a következő szintre.

Az elbocsátás rituális “emberáldozat”:

• a vezetés úgy ítéli meg, hogy valaki nem alkalmas a posztjára, illetve
• költségcsökkentési elvárásoknak kell eleget tenni. Ám a költségek sokszor nem indokolják az elbocsátást, mert általában mindig a rangsor aljáról küldenek el embereket: igazságtalan, hogy általában a rangsor legalján állók tehetnek legkevesebbet a dolgok rosszra fordulásáról, másrészt sok ilyen szegény ördögöt el kell küldeni ahhoz, hogy elérjük a költségcsökkentési kívánalmakat. Harmadrészt pedig rövid úton felvesznek helyette újat, általában tapasztalat nélküli illetot, aki ráadásul gyakran még több fizetést is kér, mint elodje (ami felszítja még az elült bérvitákat is), és a betanítása is mindenképpen pluszköltség.