Rabszolgának érezzük magunkat - 1. ok, amiért utálják a főnököt
Az alkalmazottak 46%-a úgy gondolja, hogy a vezetőség tiszteletlenül bánik vele.
Az alkalmazás gyakorlatilag a rabszolgatartás egyik formája. Azt kell csinálni, amit mondanak, akkor és ott, ahol mondják.
Az ember, ha rabszolgaként bánnak vele idővel úgy is fog viselkedni. szorongásban él. Az alkalmazottak 43%-a félti az állását. A szorongók elveszítik önbizalmukat, nem teljesítenek fényesen, nem rukkolnak elő hasznos ötletekkel, nem innovatívak.
Persze ez önkéntes! A munkavállaló bármikor elhagyhatja a vállalatot és újat kereshet. De a szabadsággal nem könnyű élni. Munkahelyi barátságok, kapcsolatok szűnhetnek meg. Az állás adta "biztonságot" nem merik feladni. Retteg az új állás kereséstől.
Pszichológiai háttér
Lásd a Stanfordi Börtönkísérlet
A börtönkísérlet rámutatott, hogy az emberek magatartását sokkal inkább a rájuk kényszerített szerepek határozzák meg, mint saját képességeik vagy személyiségük.
A beosztottra jellemző állandó szorongás a kontroll érzésének elvesztésével magyarázható. Sokkal erősebben befolyásolja a szorongást az, hogy mennyire érezzük mások irányítását, mint hogy valóban a magunk urai vagyunk-e. Az "elnyomott" alkalmazott úgy érzi kivették kezéből a gyeplőt! Már nem is küzdenek. A teljes behódolás boldogtalansághoz és szorongáshoz vezet.
Kísérlet: A héborúkban résztvett vadász és bombázó pilótákat vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a bombázók pilótái sokkal nagyobb pszichikai nyomást kell elviselniük, mert nagyon kiszolgáltatottnak érezték magukat. Noha a statisztikák szerint sokkal több vadászrepülőt löttek le, mint bombázót a vadászpilóták sokkal inkább érezték, hogy a kezükben van az irányítás, mint a bombázók pilótái. Egyszerűen a vadászpilóták jobban bírták a pszichés terhelést. Tehát a szorongás szintjét a kontroll érzete határozta meg, nem pedig az. hogy mennyire voltunk valóban a helyzet urai.
Sokan ezen kontroll miatt lesznek egyéni vállalkozók.
Megoldások
- Tartsuk tiszteletben beosztottjaink magánéletét!
- Kezeljük alkalmazottainkat értékes üzleti partnerként!
- Legyünk őszinték embereinkhez!
- Ösztönözzük önállóságra beosztottjainkat!
-
Adjunk több alkalmat embereinknek arra, hogy maguk osszák be a munkaidejüket! Részmunkaidősek a legelégedettebb munkatársak, pedig kevesebbet keresnek, mint a teljes munkaidőben dolgozók. Úgy érzik nagyobb mértékben rendelkeznek az idejükkel.
- Biztosítsunk nagyobb mozgásteret! Akár otthoni munkavégzést.
- Támogassuk szakmai fejlődésüket!